A héten két figyelemre méltó "ûrhír" érkezett Kínából: újabb sikeres repülést hajtottak végre az - egyelõre még ember nélküli - Sencsou ûrhajóval, valamint bejelentették, hogy 12 fõre zsugorodott annak repülõtisztekbõl álló csoportnak száma, amelynek tagjai közül Kína elsõ ûrhajósát kijelölik majd.
Szakértõk mindebbõl azt a következtetést vonják le, hogy küszöbön állhat az elsõ emberes kínai ûrutazás, azaz Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik olyan ország lesz, amely a kozmoszba juttatja állampolgárát.
Bár Kína az utóbbi években politikai és gazdasági téren mind nyitottabbá vált a világ fel, ez nem egészen érvényes ûrkutatására, illetve ûripara fejlesztésére. Peking nem vesz részt az olyan világméretû ûrvállalkozásokban, mint például a Nemzetközi Ûrállomás építése. Saját erejére támaszkodva kívánja meghódítani a világûrt.
Kína elsõ mûholdját 1970 áprilisában állította pályára. Ember hordozására is alkalmas ûrhajóját, a Sencsout - amelynek jelentése isteni hajó - pedig a kilencvenes évekre fejlesztette ki. A Sencsou-1 1999 novemberében repült, 21 órát töltött a kozmoszban, és eközben tizennégyszer kerülte meg a Földet, majd sikeresen landolt Belsõ Mongóliában. Ezzel Kína máris elmondhatta magáról, hogy a világon harmadik államként önerõbõl ûrhajót épített és juttatott pályára.
A kettes sorszámot viselõ Sencsout 2001 elején indították, és ezen az ûrhajón már állatok és mikroorganizmusok is voltak. Az egyhetes ûrutazás során távirányítással csillagászati és technológiai kísérleteket is végeztek. Ennek az expedíciónak akadt még egy érdekessége. Az ûrkabin leválása és visszatérése után az orbitális egység még mintegy fél évig keringett Föld körüli pályán, és benne távirányítással végeztek kísérleteket.
A Sencsou 3 ember nélküli ûrhajó az idén március 25-én indult Föld körüli útjára. Április 1-jént tért vissza, miután 108-szor megkerülte bolygónkat, a fedélzetén levõ mûszerek értékes méréseket és vizsgálatokat végeztek. Az ûrjármû mûszakilag alkalmasnak bizonyult arra, hogy embert szállítson a világûrbe - hangozatta a kínai ûrkutatási hivatal.
Idõközben a Hosszú Menetelésre keresztelt hordozórakéta-család is szépen fejlõdött, legkorszerûbb változata, a hatvan méter magas és 8 tonna hasznos terhet tud a világûrbe juttatni. A Sencsou erõsen emlékeztet a jól bevált szovjet-orosz Szojuzra, és a kínai leszállás-technika - ejtõernyõ és fékezõrakéta - is hasonlít az orosz eljárásra, bár a kínaiak cáfolják, hogy bárhonnan is ûrtechnológiát "koppintottak volna". A negyven évvel ezelõtti szovjet idõket idézi az is, hogy Kína sem fedi fel kártyáit. Bár 2000 õszén nyilvánosságra hoztak egy fehér könyvet, amely vázolta a kínai ûrkutatási terveket, lényeges részleteket ez a dokumentum sem árult el.
A fehér könyvbõl megtudhatjuk: Kínának az a célja, hogy az elkövetkezendõ években embert küldjön a világûrbe, és az egyik vezetõ nemzetté váljék a kozmosz kutatásában, illetve annak kereskedelmi és ipari célú hasznosításában.
A fehér könyv dicsõíti a kínai ûrkutatásra szánt, alacsony szintû költségvetéssel elért eredményeket, számba veszi az egyre gyarapodó hazai fejlesztésû ûreszközöket, de nem tesz említést a költségvetési számokról. Nyomatékosan leszögezi azonban, hogy az ázsiai ország fõként saját fejlesztésû technológiára alapozza ûrkutatási terveit.
Kína az ûrkutatás terén elsõsorban az ázsiai, csendes-óceáni és a fejlõdõ országok együttmûködésére számít. Utal arra, hogy Kína megállapodott Pakisztánnal és Iránnal abban, hogy együttmûködik velük a mûholdak fejlesztésében, de részleteket errõl sem közöl.
Mint ahogy a múltban, a kínai ûrhatóságok most sem jelzik elõre: pontosan mikor tervezik elsõ ûrhajósukat elindítani. Annyi azonban bizonyos, hogy Kína most már a célegyenesbe érkezett a "mennyei repülés kapuja" felé vezetõ úton. Szakértõk szerint még egy ember nélküli ûrhajókísérlet várható, és sikere esetén az ötös sorszámot viselõ Sencsou jövõre immár a Kanszu tartományban lévõ Csiucsüan ûrközpontból utassal a kabinjában léphet ki világûrbe.